(Viola tricolor L.)

Erdőkben, füves területeken, de megművelt helyeken is megnövő egyéves, vagy évelő gyógynövény.

Virágzáskor gyűjtött hajtása a drog (Violae tricoloris herba) több biológiailag hasznos, aktív anyagot tartalmaz.

Erősítő, vértisztító, nyálkaoldó, vérnyomáscsökkentő hatású.

(sütés nélkül)

A tojássárgákat a cukorral és vajjal habosra mixeljük, kanalanként hozzáadjuk a kakaót, rumot. A fehérjét a csipetnyi sóval keményre verjük és hozzáadjuk a kakaós-rumos masszához. (sűrűbb de kenhető krém kell hogy legyen). A forma aljára és oldalára szorosan egymás mellé lerakjuk a piskótákat, rákenünk a krémből, banánkarikákat (más gyümölcsdarabokat, szeleteket) helyezünk rá, majd ismét krémet és babapiskótát teszünk rá. A forma nagyságától függően 2–3 réteget rakhatunk le. A babapiskótával fejezzük be, fedjük le alufóliával és tegyük egy napra a hűtőbe.

Tálalás előtt kifordítjuk a formából és díszítjük. Ízlés szerint ízesíthetjük, díszíthetjük tejszínhabbal, gyümölccsel, reszelt csokival.

(Capsella bursa pastoris)

Mindenütt tömegesen előforduló egy- vagy kétéves, igénytelen gyom- és ma már ritkábban használt gyógynövény.

Drogja a virágzó hajtás, amely kolint, acetilkolint, káliumot, tiramint, flavonglikozidát cseranyagot és olajokat tartalmaz.

Teája belső vérzéseket (gyomor- béltraktus) és erős menstruációt csillapít.

A fokhagyma már az ókorban is fontos bélfertőtlenítő, bélféregűző, emésztésserkentő hatású fűszer és gyógyszer volt, de antibakteriális, valamint enyhe görcsoldó és nyálkaoldó tulajdonsága révén a légúti megbetegedések kezelésében is szerepet játszott. Napjainkban más tulajdonságai is hangsúlyt kaptak: lipidszint-csökkentő, véralvadásgátló és csekély vérrögoldó képessége alapján a fokhagyma a magas vérzsírszint elleni diéta kiegészítő és támogató szereként, valamint időskori érrendszeri elváltozások megelőzésére is javallott. A benne található peptidek enyhe vérnyomáscsökkentő hatása is bizonyított.

(Ingrid und Peter Schönfelder: Der neue Kosmos Heilpflanzen führer c. könyve nyomán)

(Quatre-épices; épices parisiennes)

Az összes hozzávalót őrölve keverjük össze!
Húsok sütés előtti bedörzsölésére használjuk.

Svédül smörgasbord („szendvicsasztal”), többféle halat, sajtot, hideg és meleg fogásokat kínáló büféasztal. A svéd vidéken az volt a szokás, hogy a nagyobb családi ünnepségeken, egyéb összejöveteleken a vendégek maguk is hoztak ennivalót; az összegyűlt ételt hosszú asztalokon tálalták fel, és ki-ki kedve szerint vehetett magának. A XVIII. századtól az efféle lakomákat megelőzte a bannvinsbordra kitett aperitifek, étvágyerjesztő csemegék (akvavit, hering stb.) fogyasztása.

A modern smörgasbord lehet igen egyszerű, ilyenkor csak kenyér, vaj, marinált hering van rajta, de kínálhat többtucatnyi hideg és meleg ételt is: sokféleképpen elkészített heringet, pástétomokat, hideg sülteket, salátákat és olyan svéd különlegességeket, mint a gravlax (marinált lazac) és a „Jansson megkísértése” nevű, hagymás, szardellás, tejszínes burgonyaétel.

A II. világháború után legfőképpen a stockholmi Operakelleren étteremnek volt fontos szerepe a smörgasbord újbóli bevezetésében és megújításában. A vendéglátásnak ez a formája külföldön is kedveltté vált, és sok helyütt általában is svéd büfének vagy svédasztalnak nevezik az önkiszolgáló rendszerű büféasztalt, amelynek fogásai fix ár befizetése ellenében vagy (fogadásokon) ingyen fogyaszthatók.

A nyelvet forró vízbe tesszük, bőrét lehúzzuk, hegyes késsel fölszúrjuk és a nyílásba a következő tölteléket töltjük: 5 dkg szalonnát és 5 dkg sonkát (vagy füstölt tarját) apróra vágunk, hozzáadunk 1 szelet darált borjúhúst, 10 dkg finomra vágott gombát (ha nincs, elmaradhat), kevés reszelt hagymát, 1 nyers tojást, kis sót és borsot. Mindezeket jól összekeverjük, megtöltjük a nyelvet és bevarrjuk. A lábasba 1 kanál zsírt (vagy olajat) teszünk, beletesszük a nyelvet, megsózzuk, kis vizet öntünk alá, többször megforgatjuk, s ha már egészen puha, vékony szeletekre vágjuk. Rozsdaszaftját ráöntjük és felszeletelve, vegyes, citromos (vagy majonézes) salátával tálaljuk.

(hideg, olasz előétel)

Az olasz eredetű carpaccio hajszálvékony nyers bélszín, amelyet citromlé, olívaolaj és bors öntetével meglocsolva fogyasztunk. Mondhatni szuper gyorsan elkészíthető elegáns étel, csak a hús és az ízesítők kellenek hozzá, parmezán, esetleg némi zöld a tetejére, inkább csak dekorációként. A lényeg a bélszín, az nem lehet akármilyen! Ezért csak akkor készítsünk carpacciot, ha valóban kifogástalan, megbízható hentesnél vásárolt, hibátlan minőségű, lehetőleg bio (vagy szürkemarha) bélszínt tudunk venni. Ez persze nem olcsó, de mivel általában előételként fogyasztjuk, nem is kell belőle sok. Ha nem sikerül ilyen bélszínt vásárolnunk, de mégis vágyunk a carpaccio hatásra, elárulunk egy „hamis” carpaccio tippet is…

1. A bélszín legyen minél hidegebb, így könnyebb felszelni. Szeljük fel éles késsel olyan vékonyra, ahogy csak tudjuk. Ezután a szeleteket tegyük – közöttük a lapításhoz szükséges távolságot tartva – két réteg fólia közé és ujjainkkal vagy sodrófával, esetleg széles pengéjű késsel vékonyítsuk hajszálvékonyra.
2. Keverjünk el ízlés szerinti mennyiségben olívaolajat, citromlevet és durvára őrölt borsot (legalább 4–5 evőkanálnyi mennyiség mindenképpen szükséges, lehet több is). A tálaláshoz használni kívánt tányérra tegyünk 2–3 evőkanállal az öntetből, majd helyezzük el rajta a bélszínszeleteket (egyszerűbb közvetlenül a fóliáról fejjel lefelé rárakni).
3. A hússzeletekre is […]
   

(meleg előétel, vagy könnyű vacsora)

Egy kivajazott tepsibe tegyük egymás mellé a sonkaszeleteket, karikázzuk rá a banánt, csöpögtessünk rá citromlevet és süssük 10-12 percig középmeleg sütőben. Ha kész, pecsenyeszedő lapáttal tegyük a kenyérszeletekre és morzsoljunk a tetejére egy kevés vajat. Tehetünk rá tükörtojást is, vagy sajtot (különlegesen finom egy kevés rokforttal).

A halfilét megmossuk, ha van bőre, megnyúzzuk. Nagyobb lábasban odateszünk vizet főni. A hagymát apróra daraboljuk és beletesszük a vízbe. A felkockázott krumplit is hozzáadjuk, sózzuk, és beletesszük a szemesborsot, babért. A leves tetején keletkező habot leszedjük. Amikor már majdnem megfőtt a burgonya, hozzáadjuk a szintén felkockázott (kb. 1–1,5 cm) halat. Amikor megfőtt a hal (fajtától függően 5–10 perc) és a burgonya is, a tejszínnel besűrítjük, és már nem forraljuk tovább. A leves tetejére frissen felaprított kaprot szórunk, esetleg savanyíthatjuk egy kevés citromlével.