A marhafarkat feldaraboljuk, leforrázzuk, leöblítjük és 2 liter hideg vízben feltesszük főni. Amikor fölforrt, lehabozzuk, levesszük a lángot és csendesen, forrás nélkül főzzük kb. 2 órán át. Akkor beletesszük a hagymát, zöldségeket, sót, borsot és készre főzzük. Akkor jó, ha a hús könnyen lefejthető a csontról. A kelbimbót egy kevés levesben puhára főzzük (kb. 10 perc).

A levest leszűrjük, zsírtalanítjuk és a zöldségekkel és cérnametélttel tálaljuk, a húst a kelbimbóval külön tálon, tormával kínáljuk.

A marha- vagy sertéshússzeleteket a sütés előtt 3–4 órával kell a keverékkel (módjával!) bedörzsölni.

Adhatjuk különféle vagdalthúsokhoz is.

A sót a tojásfehérjével jól összekeverjük. A húst egészben minden oldalán nagy lángon jól megpirítjuk, majd pici sóval, borssal fűszerezzük. Becsomagoljuk a szalonnaszeletekbe, megszórjuk a kakukkfűvel, a rozmaring ágacskákkal és 2–3 gerezd fokhagymával, majd befedjük a sótésztával (alulra is teszünk egy réteget), és 220 fokos előmelegített sütőben 30–40 percig sütjük. Ha kész, kiszedjük a sóból, eltávolítjuk a szalonna szeleteket, majd vastagabb szeletekre vágjuk. Köretnek krumplit főzünk két gerezd apróra tört fokhagymával, és olívaolajjal, tejszínnel pürét készítünk belőle, majonézt, vagy ízlés szerint más mártást adunk hozzá. Testes, száraz vörösbor illik hozzá.

(A sült rendkívül finom, szaftos.)

(Főtt marhafartő)

A földarabolt, leforrázott csontot és a megtisztított, szeletekre vágott zöldséget hideg vízben tesszük fel főni s a húst csak akkor adjuk hozzá, amikor a víz már forr. Így a hús jobb ízű lesz, mert a pórusok összezáródnak, s a nedv a húsban marad. A párolás lassú tűzön, lefedve mintegy két órát tart. Ha a hús megpuhul, a levét leszűrjük, annyit azonban a fazékban hagyunk, hogy a hús a felszeletelésig melegen maradjon. Szeletelésnél a rostokat keresztbe vágjuk, előmelegített tálba helyezzük a szeleteket és megszórjuk finomra vágott metélőhagymával.

A bécsi főtt marhahúshoz sokféle köretet szoktak kínálni. Nem hiányozhat a pirított hagymás burgonya, az apróra vágott metélőhagymával megszórt tartármártás és a tormás almapüré. Ezen kívül spenótot, karottát, finomra vágott vörös káposztát is szoktak adni hozzá.

(olasz zöldségleves)

A húst és a csontot kevés vízben megfőzzük, kivesszük a levéből és földaraboljuk. Az apróra vágott hagymát, fölkarikázott zöldségeket megfuttatjuk az olajban. Hozzáadjuk a káposztát, néhány perc múlva a zöldbabot, a megfőtt szárazbabot és felengedjük a levessel és a szárazbab főzőlevével. Fűszerezzük, félóráig főzzük, akkor beletesszük a borsót is és belefőzzük az összetördelt tésztát. A tetejét ízlés szerint meghintjük a petrezselyemlevéllel és reszelt sajttal.

A minestornét nagyon sokféleképp főzik, minden vidéknek megvan a jellemző specialitása, sőt a piacon éppen kapható nyersanyagok szerint is változik az alapanyagok összetétele.

(hideg, olasz előétel)

Az olasz eredetű carpaccio hajszálvékony nyers bélszín, amelyet citromlé, olívaolaj és bors öntetével meglocsolva fogyasztunk. Mondhatni szuper gyorsan elkészíthető elegáns étel, csak a hús és az ízesítők kellenek hozzá, parmezán, esetleg némi zöld a tetejére, inkább csak dekorációként. A lényeg a bélszín, az nem lehet akármilyen! Ezért csak akkor készítsünk carpacciot, ha valóban kifogástalan, megbízható hentesnél vásárolt, hibátlan minőségű, lehetőleg bio (vagy szürkemarha) bélszínt tudunk venni. Ez persze nem olcsó, de mivel általában előételként fogyasztjuk, nem is kell belőle sok. Ha nem sikerül ilyen bélszínt vásárolnunk, de mégis vágyunk a carpaccio hatásra, elárulunk egy „hamis” carpaccio tippet is…

1. A bélszín legyen minél hidegebb, így könnyebb felszelni. Szeljük fel éles késsel olyan vékonyra, ahogy csak tudjuk. Ezután a szeleteket tegyük – közöttük a lapításhoz szükséges távolságot tartva – két réteg fólia közé és ujjainkkal vagy sodrófával, esetleg széles pengéjű késsel vékonyítsuk hajszálvékonyra.
2. Keverjünk el ízlés szerinti mennyiségben olívaolajat, citromlevet és durvára őrölt borsot (legalább 4–5 evőkanálnyi mennyiség mindenképpen szükséges, lehet több is). A tálaláshoz használni kívánt tányérra tegyünk 2–3 evőkanállal az öntetből, majd helyezzük el rajta a bélszínszeleteket (egyszerűbb közvetlenül a fóliáról fejjel lefelé rárakni).
3. A hússzeletekre is […]
   

A nyugati gasztronómia fejlődésében az itáliai reneszánsz jelenti a fordulópontot. A módos olasz kalmárok asztalára a XV. század elejétől kezdve nem hatalmas húsdarabok kerültek, hanem gomba, fokhagyma, szarvasgomba, bélszínszeletek és tésztafélék, például lasagne vagy ravioli. A legvagyonosabbaknál mindezt igen fényűző módon tálalták. Itália, amely így a nyugati konyhaművészet bölcsője lett, Franciaországra különösen nagy hatást gyakorolt a XVI. században, s ez mindenekelőtt Medici Katalin érdeme. A későbbi II. Henrik felesége új hazájába olyan firenzei szakácsokat vitt magával, akik már a kifinomult reneszánsz konyhaművészeten nevelődtek. Az etikett is megváltozott, ettől kezdve a hölgyek jelenléte az étkezésnél nem kivétel volt, hanem szabály, az asztalt velencei kristálypoharak és Benvenuto Cellini által tervezett ezüstök díszítették.

Katalin unokahúga, Medici Mária, aki a későbbi IV. Henrik felesége lett, tovább finomította a francia gasztronómiát. Le Cuisinier Francois (1652) címmel fontos szakácskönyv jelent meg ebben az időben, szerzője La Varenne, akiről azt tartják, hogy Medici Mária konyháján tanulta a szakácsművészetet. Műve az első olyan szakácskönyv, amelyben a receptek ábécérendben állnak, s amely zöldségételek készítésére vonatkozó útmutatásokkal is szolgál. A húsok ízét csiperke- vagy szarvasgomba hozzáadásával gazdagítja, a sülteket saját levükben javasolja tálalni, hogy természetes zamatuk megmaradjon. Ez megint fordulópont a francia konyha történetében: már nem az alapanyag valódi ízének semlegesítése, […]

(orosz káposztaleves hússal, zöldségekkel)

Sűrű vagy teljes Scsi

A marhahúsból a gyökérzöldségek felével, az egyik hagymával, sóval, borssal levest főzünk (kb. 2 óra), majd a szétfőtt zöldségeket kidobjuk, a húst földaraboljuk, a levest leszűrjük. A káposztát vastagfalú edénybe rakjuk, hozzáadjuk a vajat, 3-4 dl forróvizet és középmeleg sütőben fedő alatt puhára pároljuk. A szárított gombát két-három órára beáztatjuk, majd egész kevés vízben előfőzzük
(ha friss gombánk van, azt csak leforrázzuk).

A húslevesbe visszatesszük a húst, hozzáadjuk a gyökérzöldségek másik felét, hasábokra vágva, a megtisztított, fölkockázott krumplit, a káposztát, a gombát, levével együtt, a paradicsomot (meghámozva, negyedelve) és a másik fej vöröshagymát nagyon apróra vágva. Addig főzzük, míg a zöldségek megpuhulnak. Akkor hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát, sózott gombát, zöldfűszereket fölforraljuk és meleg helyen lefedve állni hagyjuk kb. negyedóráig. Tálalás előtt tejfölözzük.

Scsi szárazbabbal

Ugyanúgy készül, mint a klasszikus leves, de kevesebb káposztát teszünk bele, valamint […]

A pacalt sós, ételízesítős vízben „rongypuhára” főzöm. A finomra vágott hagymát az olajon üvegesre párolom, rádobom a pacalt, borsozom és néhányszor átkeverem. Kihűlés után összekeverem a kisújjnyi csíkokra vágott camembert-rel, a tojásokkal, a petrezselyemzölddel és egy kávéskanál sóval. A keveréket kivajazott tűzálló tálba teszem és forró sütőben kb fél óra alatt készre sütöm.

Megolvasztjuk a vajat a serpenyőben és a hagymaszeleteket 5-10 percig sütjük benne amíg aranybarna nem lesz.

Hozzákeverjük a lisztet, a finomra szeletelt fokhagymát és lassú tűzön sütjük további 1 percet, közben folyamatosan kevergetve. Vegyük félre a tűzről és fokozatosan keverjük hozzá a húslevest. Ízesítsük sóval, borssal, babérlevéllel. Lassan forraljuk fel és kevergetve főzzük addig, amíg besűrűsödik. Ekkor fedjük le és pároljuk további 20-25 percig. Dobjuk ki a babérlevelet és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

Készítsünk pirítóst a kenyérszeletekből, tegyünk minden tányérba egyet, szedjük rá a forró levest, szórjuk meg reszelt sajttal és forrón tálaljuk.