Ajvár

Hozzávalók:

  • 2 kg vastaghúsú
    paradicsompaprika,
  • 1 kg padlizsán,
  • 4 dl olaj,
  • 1 fej fokhagyma,
  • só, törött bors,
  • csípős paprika,
  • cukor,
  • és ecet ízlés szerint.

(szerb paprika-padlizsán mártás)

A megmosott padlizsánt előmelegített, forró sütőbe tesszük, és addig sütjük, amíg láthatóan megég a héja. Ezután fa vagy műanyag késsel meghámozzuk. A zöldpaprikát ugyancsak megsütjük és meghámozzuk. A darabokra vágott padlizsánnal együtt favillával összetörjük. Lábosba rakjuk, ráöntünk 3,5 dl olajat, majd folytonosan kevergetve addig főzzük, amíg az egészből pép lesz. Közben megsózzuk, megcukrozzuk, és annyi ecetet töltünk bele, hogy kellemesen pikáns legyen, de ne túl savanyú. Végül belekeverjük a zúzott fokhagymát, és még egyszer fölforraljuk. Jól kiforrázott kicsi üvegekbe töltjük, tetejére rácsorgatunk egy teáskanálnyit a maradék olajból, és azonnal lekötve, száraz gőzben hagyjuk kihűlni.

Megjegyzés: Az ajvár kiváló fűszerkeverék különféle pikáns mártások készítéséhez, levesek ízesítéséhez. Hideg mártásként majonézzel vagy tejföllel-kefirrel összekeverve sültek mellé is tálalható. A felbontott üveg tartalma kizárólag a hűtőszekrényben tárolható.

Másik változat

Hozzávalók:

  • kb. 20 db pirosra érett
    húsos paprika (elefántfül),
  • 1 kg paradicsom,
  • 1,5 dl olaj,
  • só,
  • 4-5 gerezd fokhagyma.

A paprikákat megsütjük platnin. A paradicsomot megmossuk és azt is megsütjük, majd meghámozzuk, és a paprikával együtt húsdarálón ledaráljuk. Nagyobb lábasban megmelegítjük az olajat, hozzáadjuk a darált paradicsomot és a paprikát, majd sózzuk, és hozzáadjuk a szétnyomkodott fokhagymát is. Sózzuk még ízlés szerint, és kb. 1,5 óra alatt, […]

Halasi savanyú máj

Hozzávalók 5–6 személyre:

  • 80 dkg sertéshús
    (porcos, kissé zsíros),
  • 40 dkg máj,
  • 30 dkg vöröshagyma,
  • 3 dkg vöröspaprika,
  • fokhagyma,
  • köménymag, só,
  • 1–2 fehér paprika,
  • 2–3 szem paradicsom.

A hagymasalátához:

  • 60 dkg hagyma,
  • kevés só, cukor,
  • ecet és felforralt víz.

Halasi specialitás, a magyar konyha jellegzetességeit ötvöző ételféleség. A városban és környékén igen közkedvelt, különösen téli disznóvágások idején. Fontos az alapanyagok gondos összeválogatása, mert így valóban gazdag lesz íz- és zamatanyagokban. Lényegében sertés pörköltet készítünk, májat abálunk, szeletelünk, majd vöröshagymából (ami lehet lilahagyma is) kellemes ízű salátát készítünk. Ezek kerülnek rétegezésre, átforgatásra és kellően pihentetve összeérlelésre.

Készítése: A felolvasztott zsiradékban apróra vágott vöröshagymát üvegesítünk. A tűzről félrehúzva pirospaprikával megszórjuk, elkeverjük. Hozzáadjuk a kockára vágott, megmosott húst (dagadó, porcos oldalas). Sózzuk és zsírjára pirítjuk. Kevés vizet adva hozzá rövid lében lefedve pároljuk nem túl puhára. Ízlés szerint fűszerezhető darált köménnyel, fokhagymával, zöldpaprikával és a végén paradicsommal. A jó pörkölt leve rövid, tartalmas. Felszínén élénk piros színű zsiradék (paprika szín) található. A „zsenge” sertésmájat sós lében megabáljuk, hűtjük és vékony lapokra szeleteljük. A hagymasalátához karikára szeleteljük az alapanyagot, leforrázzuk sós vízben, de ügyeljünk arra, hogy roppanós maradjon. Finoman ízesített salátaecetben érleljük. A lilahagyma kellemes színhatást biztosít. A savanyú májhoz az így készült anyagokat rétegezzük: pörkölt, hagyma, saláta, máj, stb. Átforraljuk a tetejére pár forrázott, vagy […]

Citromos nyúlragu-leves

Hozzávalók 4 személyre:

  • 2 db nyúllapocka,
  • 40–50 dkg csontos apróhús,
  • egy szelet (kb. 8 dkg) császárszalonna,
  • 20–25 dkg vegyes leveszöldség,
  • 1 kisebb fej vöröshagyma,
  • 1–2 gerezd fokhagyma,
  • 1 dl tejföl,
  • só,
  • 6–8 szem feketebors,
  • 2–3 szem szegfűbors,
  • csipetnyi őrölt fehérbors,
  • 1–2 db babérlevél,
  • 1 evőkanál liszt,
  • 2 evőkanál olaj,
  • 1 evőkanál mustár,
  • 1 evőkanál kapribogyó,
  • 1 evőkanál összevágott petrezselyemlevél,
  • 1 citrom leve és egy kevés lereszelt héja,
  • 1 kávéskanál majoránna,
  • 1 pohár (kb. 1,5 dl) száraz fehérbor,
  • egy csapott evőkanál cukor.

Az apróhúst leforrázzuk és sós vízben a hagymával, borssal, szegfűborssal és babérral fűszerezve puhára főzzük és a húst földaraboljuk, majd visszatesszük a leszűrt lébe. A kettévágott lapockákat a fölkockázott szalonnával és a karikára vágott zöldségekkel megpároljuk, kicsit lepirítjuk a cukorral, azután fölengedjük a borral és puhára főzzük. Az olajból és lisztből világosbarna rántást készítünk, hozzáadjuk a kapribogyót, petrezselyemlevelet, citromhéjat, szétnyomkodott fokhagymát és felengedjük levessel. Belekeverjük a mustárt, citromlevet, tejfölt, megszórjuk a majoránnával, egy kevés fehérborssal és fölforraljuk. Végül hozzáöntjük a többi levest is. Betétnek apró krumpligombócot adunk hozzá.

Gyümölcsös csirkeleves

Hozzávalók 5–6 személyre:

  • 1 db (kb. 1 kg-os) csirke,
  • 20 dkg borízű alma,
  • 20 dkg kemény őszibarack,
  • 1 dl kefir,
  • 1 dl tejföl,
  • 2 tojás sárgája,
  • 1 evőkanál liszt,
  • 1 l csont alaplé,
  • só, cukor,
  • pár szem szegfűbors,
  • citromlé,
  • petrezselyemlevél.

(Regős Nándor receptje)

A feldarabolt csirkét puhára főzzük a csontlevesben, a nagyobb csontokat kivesszük, a húst falatnyi darabokra aprítjuk és visszatesszük a levesbe. Közben a megtisztított, fölkockázott gyümölcsöket megfőzzük kb. ½ l kissé cukros, citromlével savanyított vízben 3–4 szem összetört szegfűborssal (előbb az almát tegyük a vízbe, majd 8–10 perc múlva az őszibarackot).

A gyümölcsöket a főzőlével együtt a húsleveshez öntjük, besűrítjük a kefir- tejföl- liszt- tojás habarással. Felforraljuk és apróra vágott petrezselyemlevéllel meghintve tálaljuk.

Barbecue fűszerkeverék

Hozzávalók:

  • 2 teáskanál összetört zellermag,
  • 1–1 teáskanál paprika,
  • őrölt szerecsendió,
  • chilipor,
  • fokhagymapor,
  • hagymás só, só,
  • frissen őrölt fekete bors,
  • 2 teáskanál száraz majoránna,
  • 1–2 teáskanál barnacukor.

A húsokat legjobb 1–2 órával a sütés előtt megszórni, bedörzsölni a fűszerkeverékkel, de lehet a forró, frissen megsült hússzeletekre is hinteni.

Császármorzsa (smarni)

Hozzávalók 4 személyre:

  • 10 dkg mazsola,
  • 4 tojás,
  • 5 dl tej,
  • 10 dkg kristálycukor,
  • 1 csomag vaníliás cukor,
  • 20 dkg búzadara,
  • 2 evőkanál vaj,
  • baracklekvár.

A mazsolát beáztatjuk. A tojásokat kettéválasztjuk.
A tejet 3 evőkanál kristálycukorral, a vaníliás cukorral, csipet sóval felforraljuk. Álladóan kevergetve apránként hozzáadjuk a grízt, és kis lángon kevergetve megfőzzük, majd hagyjuk kihűlni. A tojássárgájákat hozzákeverjük a grízmasszához. A tojásfehérjéből a maradék kristálycukorral kemény habot verünk, és ezt is a grízmasszához adjuk. A mazsolát kinyomkodjuk, és lazán a masszába forgatjuk. A sütőt 200 fokra (gázsütő 3. fokozat) előmelegítjük. A vajat egy serpenyőben felforrósítjuk, beleöntjük a masszát, betesszük a sütőbe, és kb. 10–15 perc alatt megsütjük. Villával szétdaraboljuk és baracklekvárt csorgatunk rá.

Macskaszem

Hozzávalók:

  • 15 dkg sütőmargarin,
  • 4 tojássárgája,
  • 1 dkg élesztő 1 dl tejben
    – pici cukorral – felfuttatva,
  • 30 dkg liszt,
  • meggy.

A töltelékhez:

  • 4 tojásfehérje,
  • 20 dkg kristálycukor,
  • 20 dkg darált dió.

Összegyúrjuk a hozzávalókat és 3 cipóba vesszük. A cipókat egyenként kinyújtjuk, a szélükre egy sorba meggyet teszünk, és mind a két oldalát befelé feltekerjük. A közepébe belerakjuk a tölteléket.
A tepsit kikenjük margarinnal, a tekercsek szélét kevés étolajjal megkenjük, hogy ne ragadjanak össze. Előmelegített sütőben megsütjük.

Túrótorta

Hozzávalók:

  • 20 dkg sütőmargarin,
  • 30 dkg porcukor,
  • 5 tojás sárgája,
  • 50 dkg túró,
  • 1 csomag zselatin,
  • 1 dl víz,
  • 1,5 dl tej,
  • 1 csomag vaníliás cukor,
  • idényjellegű gyümölcs, vagy befőtt,
    esetleg 5–6 dkg előzőleg beáztatott mazsola.

(kényelmesen, gyorsan)

A margarint a cukorral, vanilincukorral és a tojások sárgájával egyenletesre kikeverjük, majd hozzáadjuk a túrót is. Ezután a tejet és a vizet összeöntjük, fölmelegítjük. Amikor már langyos, beleszórjuk a zselatint, és addig keverjük, amíg az teljesen föloldódik. Ha kész, hozzáöntjük a túrós masszához, jól eldolgozzuk és tortaformába töltjük. Ezután szórunk bele a gyümölcsöt, kb. 20–30 dkg-nyit. Hűtőszekrénybe tesszük egy éjszakára, hogy jól megszilárduljon.

Ízisz-torta II.

Hozzávalók:

  • 6 friss tojás sárgája és fehérje
    szétválasztva,
  • 25 dkg vaj,
  • 25 dkg cukor,
  • 4 evőkanál kakaó,
  • 4 evőkanál rum,
  • 4–5 banán karikázva
    (más gyümölcsökből is jó, főleg vegyesen),
  • csipetnyi só,
  • kb. 50 dkg babapiskóta.

(sütés nélkül)

A tojássárgákat a cukorral és vajjal habosra mixeljük, kanalanként hozzáadjuk a kakaót, rumot. A fehérjét a csipetnyi sóval keményre verjük és hozzáadjuk a kakaós-rumos masszához. (sűrűbb de kenhető krém kell hogy legyen). A forma aljára és oldalára szorosan egymás mellé lerakjuk a piskótákat, rákenünk a krémből, banánkarikákat (más gyümölcsdarabokat, szeleteket) helyezünk rá, majd ismét krémet és babapiskótát teszünk rá. A forma nagyságától függően 2–3 réteget rakhatunk le. A babapiskótával fejezzük be, fedjük le alufóliával és tegyük egy napra a hűtőbe.

Tálalás előtt kifordítjuk a formából és díszítjük. Ízlés szerint ízesíthetjük, díszíthetjük tejszínhabbal, gyümölccsel, reszelt csokival.

A francia konyha fűszerezésről

A nyugati gasztronómia fejlődésében az itáliai reneszánsz jelenti a fordulópontot. A módos olasz kalmárok asztalára a XV. század elejétől kezdve nem hatalmas húsdarabok kerültek, hanem gomba, fokhagyma, szarvasgomba, bélszínszeletek és tésztafélék, például lasagne vagy ravioli. A legvagyonosabbaknál mindezt igen fényűző módon tálalták. Itália, amely így a nyugati konyhaművészet bölcsője lett, Franciaországra különösen nagy hatást gyakorolt a XVI. században, s ez mindenekelőtt Medici Katalin érdeme. A későbbi II. Henrik felesége új hazájába olyan firenzei szakácsokat vitt magával, akik már a kifinomult reneszánsz konyhaművészeten nevelődtek. Az etikett is megváltozott, ettől kezdve a hölgyek jelenléte az étkezésnél nem kivétel volt, hanem szabály, az asztalt velencei kristálypoharak és Benvenuto Cellini által tervezett ezüstök díszítették.

Katalin unokahúga, Medici Mária, aki a későbbi IV. Henrik felesége lett, tovább finomította a francia gasztronómiát. Le Cuisinier Francois (1652) címmel fontos szakácskönyv jelent meg ebben az időben, szerzője La Varenne, akiről azt tartják, hogy Medici Mária konyháján tanulta a szakácsművészetet. Műve az első olyan szakácskönyv, amelyben a receptek ábécérendben állnak, s amely zöldségételek készítésére vonatkozó útmutatásokkal is szolgál. A húsok ízét csiperke- vagy szarvasgomba hozzáadásával gazdagítja, a sülteket saját levükben javasolja tálalni, hogy természetes zamatuk megmaradjon. Ez megint fordulópont a francia konyha történetében: már nem az alapanyag valódi ízének semlegesítése, […]

Régebbi bejegyzések »