Gyógyászati célra elsősorban a héjnélküli magvakból származó tökmagolaj alkalmas. Élettani és orvosi szempontból a legértékesebb a hidegsajtolással nyert olaj. A hőkezeléssel szemben a hidegsajtolás során nem sérülnek, illetve bomlanak le a telítetlen zsírsavak és vitaminok, így megőrzik a tökmagolaj gazdag és értékes hatóanyagtartalmát.

A hidegen sajtolt tökmagolajban a következő hatóanyagok találhatók:

• delta-7 fitoszterol és szelén, amelyek enyhítik a prosztata jóindulatú megnagyobbodását kísérő tüneteket, például vizeletürítést kísérő fájdalmat, az éjszakai vizelések gyakoriságát, a visszamaradó vizelet mennyiségét…
• telítetlen zsírsavak, amelyek csökkentik az emelkedett koleszterin szintet, lassítják a szervezet érelmeszesedési folyamatait, illetve előnyösen befolyásolják az agyi keringés normális állapotának fenntartását.
• E-vitamin, amely a gyulladásos mechanizmusok gátlása révén fontos szerepet játszik a terhesség korai szakaszában jelentkező spontán vetélések kivédésében.
• F-vitamin komplex, amely alapvető szerepet tölt be a magzati idegrendszer kifejlődésében.
• antioxidánsok (E-vitamin, A-vitami, szelén),amelyek lassítják a szervezet öregedési folyamatait.
• Koenzim-Q, amely jelentős immunstimuláló és antioxidáns hatással rendelkezik
• Komplex vitamintartalom, amely segíti a legyengült szervezet roborálását a betegség utáni lábadozás időszakában

A fentiek alapján a kíméletes sajtolással nyert, étékes hatóanyagokat tartalmazó tökmagolajat a gyógyászat következő területein alkalmazzák klinikailag igazoltan sikeresen:

• a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tüneteinek csökkentésére, illetve megelőzésére
• koleszterin szint csökkentésére, szívinfarktus kialakulásának megelőzésére
• agyi keringés normális állapotának fenntartására

Cucurbita pepo convar. ovifera L. – Cucurbitaceae

A terméshús főzeléknek, az olajos mag dió helyett süteménybe való. A tökfélék igen régi kultúrnövények, a Cucurbita pepót a kutatók Észak-Amerika déli feléből, a Cucurbita texana A. Gray-től származtatják. Európában a Cucurbita pepo a legfontosabb faj, amely a 18. századtól Nyugat-Európában, a 19. századtól pedig Oroszországban kezdte meg a hódítását. A cv. ovifera vagy oleifera mellett a cv. styriaca magja érdemel említést héjnélküliségével. Ez a tulajdonság, több kutató szerint mutációval jött létre, jelenleg legnagyobb termőterülete Oroszországban van. Orsógyökere mélyen hatol a talajba és dús oldalgyökereivel gazdagon hálózza be az alsó és felső talajréteget. Gyökere függőleges irányban meghaladja az egyméteres hosszúságot, ennek köszönheti jó szárazságtűrő képességét. Kissé szegletes, húsos szára több méter hosszú is lehet. A heverő száron a levelek szórt állásban helyezkednek el. Szárát, levélnyelét, levelét serte-szőrők borítják. Hosszú, üreges levélnyelén egyszerű szerkezetű a levél. Fonákán jól láthatók a levél lemezéből a kidudorodó erek. A tenyészidő második felében a vékony levéllemez gyakran beszakadozik.

A magok héj nélküliek, innen származik a héjnélküli magvú tők elnevezés is. Voltaképpen itt is megtalálható a normális maghéj összes, ún. tesztarétege, csak a sejtfalak megvastagodása és fásodása hiányzik. Egyes típusokon a fásodás”felismerhető a maghéj szélén, míg másoknál a külső maghéjat […]

A hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk. A káposztát ízlés szerint átöblítjük. A szalonnát vékony csíkokra vágjuk. A szalonna felét zsírjára pirítjuk. Megfuttatjuk rajta a hagymát, hozzáadjuk a káposztát, sózzuk, beletesszük a babérlevelet, és vizet öntünk alá. Lefedve 30 percig pároljuk, ha kell, pótoljuk a vizet. Ezután beleszórjuk a gerslit, hozzáadunk még 2–3 dl vizet, és gyakori kevergetés mellett még kb. 20 percen át pároljuk, a végén beleszórjuk a borsikafüvet is.

Közben a húst megmossuk, leszárítjuk, 8 vékony szeletre vágjuk, és megsózzuk. Felforrósítjuk az olajat, és a hús mindkét oldalát elősütjük. A serpenyőből kivesszük a húsokat, a visszamaradt olajra pedig kevés vizet öntünk, és összeforraljuk. A kolbászt karikákra vágjuk. A sütőt 160 fokra előmelegítjük. Hőálló tálba tesszük a gerslis káposzta háromnegyed részét, rátesszük a kolbászt és a húst. Betakarjuk a maradék káposztával, rászórjuk a félretett szalonna szeleteket, ráöntjük a serpenyőben kiforralt hússzaftot. Betesszük a sütőbe, és letakarva 30–40 percig sütjük. Ezután a káposztára rákenjük a tejfölt, a sütőt 200 fokra kapcsoljuk, és az ételt 10 perc alatt készre sütjük.

(szerb paprika-padlizsán mártás)

A megmosott padlizsánt előmelegített, forró sütőbe tesszük, és addig sütjük, amíg láthatóan megég a héja. Ezután fa vagy műanyag késsel meghámozzuk. A zöldpaprikát ugyancsak megsütjük és meghámozzuk. A darabokra vágott padlizsánnal együtt favillával összetörjük. Lábosba rakjuk, ráöntünk 3,5 dl olajat, majd folytonosan kevergetve addig főzzük, amíg az egészből pép lesz. Közben megsózzuk, megcukrozzuk, és annyi ecetet töltünk bele, hogy kellemesen pikáns legyen, de ne túl savanyú. Végül belekeverjük a zúzott fokhagymát, és még egyszer fölforraljuk. Jól kiforrázott kicsi üvegekbe töltjük, tetejére rácsorgatunk egy teáskanálnyit a maradék olajból, és azonnal lekötve, száraz gőzben hagyjuk kihűlni.

Megjegyzés: Az ajvár kiváló fűszerkeverék különféle pikáns mártások készítéséhez, levesek ízesítéséhez. Hideg mártásként majonézzel vagy tejföllel-kefirrel összekeverve sültek mellé is tálalható. A felbontott üveg tartalma kizárólag a hűtőszekrényben tárolható.

Másik változat

A paprikákat megsütjük platnin. A paradicsomot megmossuk és azt is megsütjük, majd meghámozzuk, és a paprikával együtt húsdarálón ledaráljuk. Nagyobb lábasban megmelegítjük az olajat, hozzáadjuk a darált paradicsomot és a paprikát, majd sózzuk, és hozzáadjuk a szétnyomkodott fokhagymát is. Sózzuk még ízlés szerint, és kb. 1,5 óra alatt, […]

A keménytojást meghámozzuk, a sonkával együtt apróra vágjuk, és a nyers tojással összedolgozzuk. Megborsozzuk, és ha a sonka nem elég sós, kissé meg is sózzuk. A zöldpaprika szár felőli részéről egy szeletet levágunk (a mélyhűtöttről még fagyottan), és a sonkás tölteléket beletömködjük. Tűzálló tálat az olaj felével kikenünk, a töltött paprikákat egymás mellé belefektetjük, és a maradék olajjal megkenjük. 200 fokos (gáz 6. fokozat) sütőbe tolva körülbelül fél óráig sütjük. Közben elkészítjük a mártást: a hagymát finomra vágva az olajon megfonnyasztjuk, a tört fokhagymát és a meghámozott, összevagdalt paradicsomot beleforgatjuk. Sóval, borssal, rozmaringgal fűszerezzük, és fedő alatt, kis lángon 25 percig pároljuk. Ha túl híg lenne, a végén a fedőt levéve kissé besűrítjük. A rozmaringágat kidobjuk és a paprikákat meglocsoljuk a mártással. Petrezselymes, zöldséges rizzsel tálaljuk.

A sót a tojásfehérjével jól összekeverjük. A húst egészben minden oldalán nagy lángon jól megpirítjuk, majd pici sóval, borssal fűszerezzük. Becsomagoljuk a szalonnaszeletekbe, megszórjuk a kakukkfűvel, a rozmaring ágacskákkal és 2–3 gerezd fokhagymával, majd befedjük a sótésztával (alulra is teszünk egy réteget), és 220 fokos előmelegített sütőben 30–40 percig sütjük. Ha kész, kiszedjük a sóból, eltávolítjuk a szalonna szeleteket, majd vastagabb szeletekre vágjuk. Köretnek krumplit főzünk két gerezd apróra tört fokhagymával, és olívaolajjal, tejszínnel pürét készítünk belőle, majonézt, vagy ízlés szerint más mártást adunk hozzá. Testes, száraz vörösbor illik hozzá.

(A sült rendkívül finom, szaftos.)

Az apróhúst leforrázzuk és sós vízben a hagymával, borssal, szegfűborssal és babérral fűszerezve puhára főzzük és a húst földaraboljuk, majd visszatesszük a leszűrt lébe. A kettévágott lapockákat a fölkockázott szalonnával és a karikára vágott zöldségekkel megpároljuk, kicsit lepirítjuk a cukorral, azután fölengedjük a borral és puhára főzzük. Az olajból és lisztből világosbarna rántást készítünk, hozzáadjuk a kapribogyót, petrezselyemlevelet, citromhéjat, szétnyomkodott fokhagymát és felengedjük levessel. Belekeverjük a mustárt, citromlevet, tejfölt, megszórjuk a majoránnával, egy kevés fehérborssal és fölforraljuk. Végül hozzáöntjük a többi levest is. Betétnek apró krumpligombócot adunk hozzá.

A húst megmossuk, leszárítjuk, felvágjuk és téglalap formán kiterítjük. A hagymát megtisztítjuk. Megsózzuk a húst, a fokhagyma felét vékonyra szeletelünk, a húson a megmosott rozmaringlevelekkel együtt elterítjük és rákenjük a paradicsompürét is. Összetekerjük, formázzuk, és megkötözzük.

A sütőt 160 °C-ra (gázsütő 1. fokozat) előmelegítjük. Felszeleteljük a hagymát és a maradék fokhagymát, beletesszük egy tepsibe, ráhelyezzük a húst. Meglocsoljuk az olajjal, öntünk alá kevés vizet, és a sütőben puhulásig (kb. egy óra) sütjük. Közben gyakran locsolgatjuk, ha szükséges, pótoljuk a vizet. Amíg a hús sül, elkészítjük a köretet: megtisztítjuk a kelbimbót, majd enyhén sós, citromos forró vízbe tesszük, 10–12 percig főzzük. A szalonnát kockákra vágjuk, zsírjára pirítjuk. A kelbimbót leszűrjük, azonnal a szalonnára dobjuk. Sózzuk, borsozzuk, és lefedve pár perc alatt összepároljuk.

A mellet ledaráljuk, a szalonnát fölkockázzuk, a zöldségeket megtisztítjuk, vékonyan fölkarikázzuk, a hagymát apróra vágjuk. Az összes hozzávalót alaposan összegyúrjuk, ha szükséges, megkötjük egy kevés zsemlemorzsával és egyben megsütjük kb. 50 perc alatt sütőben. A tepsi alját olajozzuk meg és hintsük be morzsával.

Krumplipürével, vagy rizzsel, mártással tálaljuk. (Tehetünk bele kissé megdinsztelt gombát is.)
Szárazabb húsból érdemes készíteni.

A hagymát apróra felszeleteljük, az olajon megfuttatjuk. Hozzáadjuk a feldarabolt májat, és együtt pirítjuk, míg a máj szépen kifehéredik. Borsozzuk, és felöntjük egy pohár vízzel. Amikor a víz már majdnem teljesen elfőtt, hozzáöntjük a bort, a szójaszószt, és beletesszük a petrezselyem- vagy korianderzöldet, majoránnát. Pár percig még főzzük és a legvégén szükség szerint sózzuk, de figyeljünk, mert szójaszósz sós, ezért csak óvatosan!

Rizzsel, zöldséges rizzsel remek.