Svédül smörgasbord („szendvicsasztal”), többféle halat, sajtot, hideg és meleg fogásokat kínáló büféasztal. A svéd vidéken az volt a szokás, hogy a nagyobb családi ünnepségeken, egyéb összejöveteleken a vendégek maguk is hoztak ennivalót; az összegyűlt ételt hosszú asztalokon tálalták fel, és ki-ki kedve szerint vehetett magának. A XVIII. századtól az efféle lakomákat megelőzte a bannvinsbordra kitett aperitifek, étvágyerjesztő csemegék (akvavit, hering stb.) fogyasztása.

A modern smörgasbord lehet igen egyszerű, ilyenkor csak kenyér, vaj, marinált hering van rajta, de kínálhat többtucatnyi hideg és meleg ételt is: sokféleképpen elkészített heringet, pástétomokat, hideg sülteket, salátákat és olyan svéd különlegességeket, mint a gravlax (marinált lazac) és a „Jansson megkísértése” nevű, hagymás, szardellás, tejszínes burgonyaétel.

A II. világháború után legfőképpen a stockholmi Operakelleren étteremnek volt fontos szerepe a smörgasbord újbóli bevezetésében és megújításában. A vendéglátásnak ez a formája külföldön is kedveltté vált, és sok helyütt általában is svéd büfének vagy svédasztalnak nevezik az önkiszolgáló rendszerű büféasztalt, amelynek fogásai fix ár befizetése ellenében vagy (fogadásokon) ingyen fogyaszthatók.

A halfilét megmossuk, ha van bőre, megnyúzzuk. Nagyobb lábasban odateszünk vizet főni. A hagymát apróra daraboljuk és beletesszük a vízbe. A felkockázott krumplit is hozzáadjuk, sózzuk, és beletesszük a szemesborsot, babért. A leves tetején keletkező habot leszedjük. Amikor már majdnem megfőtt a burgonya, hozzáadjuk a szintén felkockázott (kb. 1–1,5 cm) halat. Amikor megfőtt a hal (fajtától függően 5–10 perc) és a burgonya is, a tejszínnel besűrítjük, és már nem forraljuk tovább. A leves tetejére frissen felaprított kaprot szórunk, esetleg savanyíthatjuk egy kevés citromlével.

A zöldségeket megtisztítjuk, majd karikára vágjuk. Ecettel, egész borssal ízesítve felöntjük egy liter vízzel. A pisztrángokat megtisztítjuk, de figyeljünk arra, hogy a fejénél fogjuk a halat, hogy ne veszítse el nyálkásságát, ugyanis ez válik kék színűvé az elkészítés során. Végül ecetbe mártjuk. Amikor a zöldség majdnem puha, belerakjuk a pisztrángot. Lassú tűzön főzzük, amíg a hal színe kék lesz. Ekkor félrehúzzuk, és egy ideig a lében pihentetjük.

Melegen, petrezselymes vajjal leöntve, vajas burgonyával körítve tálaljuk.

A lisztből, sörből, tojásból sűrűbb palacsintatésztát keverünk, kevés sóval és szerecsendióval ízesítjük. A halfiléket ebbe mártjuk és bő, forró olajban kisütjük. Tartármártással, rizzsel tálaljuk.

A nyugati gasztronómia fejlődésében az itáliai reneszánsz jelenti a fordulópontot. A módos olasz kalmárok asztalára a XV. század elejétől kezdve nem hatalmas húsdarabok kerültek, hanem gomba, fokhagyma, szarvasgomba, bélszínszeletek és tésztafélék, például lasagne vagy ravioli. A legvagyonosabbaknál mindezt igen fényűző módon tálalták. Itália, amely így a nyugati konyhaművészet bölcsője lett, Franciaországra különösen nagy hatást gyakorolt a XVI. században, s ez mindenekelőtt Medici Katalin érdeme. A későbbi II. Henrik felesége új hazájába olyan firenzei szakácsokat vitt magával, akik már a kifinomult reneszánsz konyhaművészeten nevelődtek. Az etikett is megváltozott, ettől kezdve a hölgyek jelenléte az étkezésnél nem kivétel volt, hanem szabály, az asztalt velencei kristálypoharak és Benvenuto Cellini által tervezett ezüstök díszítették.

Katalin unokahúga, Medici Mária, aki a későbbi IV. Henrik felesége lett, tovább finomította a francia gasztronómiát. Le Cuisinier Francois (1652) címmel fontos szakácskönyv jelent meg ebben az időben, szerzője La Varenne, akiről azt tartják, hogy Medici Mária konyháján tanulta a szakácsművészetet. Műve az első olyan szakácskönyv, amelyben a receptek ábécérendben állnak, s amely zöldségételek készítésére vonatkozó útmutatásokkal is szolgál. A húsok ízét csiperke- vagy szarvasgomba hozzáadásával gazdagítja, a sülteket saját levükben javasolja tálalni, hogy természetes zamatuk megmaradjon. Ez megint fordulópont a francia konyha történetében: már nem az alapanyag valódi ízének semlegesítése, […]

A pontyot megmossuk, megtisztítjuk és beirdaljuk. A vágásokba vékony szalonnaszeletkéket teszünk. A halat kívül-belül besózzuk és meghintjük egy kevés pirospaprikával. Egy tepsit kikenünk zsírral, az aljára karikára vágott főtt burgonyát teszünk, rárakjuk a halat, beborítjuk a karikára vágott hagymával, zöldpaprikával, paradicsommal, megöntözzük olvasztott zsírral és a forró sütőbe tesszük. Ha a hal már félig megsült, megöntözzük a liszttel elkevert tejföllel és készre sütjük.

A kishalakból, fejekből, zöldségekből, a fűszerekkel erős hallevest főzünk. Amikor minden teljesen megfőtt, a levest leülepítjük, leszűrjük, majd visszatesszük a tűzre és belefőzzük a halszeleteket és a tejet, ikrát. Apró tésztát kifőzünk és azzal kínáljuk.

(dél-francia halleves)

A megtisztított és apróra vágott hagymát, póréhagymát és zöldségcsokrot forró olajban kissé megpirítjuk, hozzáadjuk a cikkekre vágott paradicsomot. Amikor a paradicsom összeesik, felöntjük 2,5 – 3 liter vízzel, és hozzáadjuk a lereszelt narancshéjat. Ha a víz felforrt, beletesszük a megtisztított halakat, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a sáfrányt, és addig főzzük, amíg a halak átfőnek (kb. 20-30 perc). Pirítóssal vagy pirított zsemlekockával tálaljuk.

(A Magyarországon kapható tengeri halakból is jól el lehet készíteni, csak több fajtát kell variálni.)

(eredeti recept)

A dunai halakat gondosan megtisztítjuk. A vegyes halat sűrűn beirdaljuk. A pontyot irdalás után kétujjnyi vastag darabokra, a fejet pedig félbe vágjuk. Ezután lesózzuk, fűszerpaprikával meghintjük. Két órát hűtőben letakarva tároljuk.

A vöröshagymát apróra daraboljuk, a bogrács aljára tesszük. Rákerül a befűszerezett hal. Vízzel felöntjük, és intenzíven forraljuk. 10 perc után rátesszük a fűszerpaprikát, a csöves paprikát, s így még 30 percig forraljuk.

Közben a frissen gyúrt gyufatésztát kifőzzük. A kifőtt tésztát a hallével tálaljuk, míg a halat esztétikusan felrakva, külön tálon kínáljuk.

(ahogy én főzöm)

A gorombára vágott hagymát a zsiradékon megfonnyasztjuk, rátesszük az apróhalat, a ponty fejét-farkát, sót, borsot és a pirospaprika felét. Felengedjük kb. 2 l vízzel. Addig főzzük, míg a gerincéről leválik a hús.
A levet leszűrjük, a halak húsát átpasszírozzuk és visszatesszük a lébe, beletesszük a felszeletelt pontyot, ikrát, rászórjuk a paprika másik felét és készre főzzük (kb. 25-30 perc).